Az 1970-es évek elején a szabadkai Ferences rendházban P. Lotspeich Amat OFM a Világi Ferences Rend helyi közössége tagjaival karöltve megkezdte a Testvéri Szolgálat Krisztusban folyóirat kiadását, amelynek elsődleges célja a ferences lelkiség terjesztése és elmélyítése volt. E tevékenység keretében jelent meg 17 zsebformátumú, alkalmi elmélkedéseket tartalmazó füzetecske Agapé néven.

1977. karácsonyától félévtizednyi szünet után megjelenik - az alapítónak, Harmath Károly OFM-nek fáradozásával – az Agapé folyóirat első száma, amely alcímében viseli a Testvéri Szolgálat Krisztusban nevet. A mintegy nyolcszáz példányban, kőnyomatos sokszorosítási eljárással megjelenő folyóirat 1977-1978-ban Szabadkán lát napvilágot, majd Újvidék válik a szerkesztés és a megjelenés helyévé. A folyóirat mellett fejlődő kiadói tevékenység 1982-ben indokolttá teszi az Agapé Kiadó bejegyzését mint a zágrábi Kršćanska sadašnjost (Keresztény jelen) kiadó jogilag Zágrábtól függő, de tevékenységében önálló magyar részlege. Az akkori kommunista vezetésű országokban ez volt az egyetlen hivatalosan bejegyzett katolikus kiadó, amelyet a Horvát Teológusok Társulata működtetett nem kevés többoldali támadás közepette.

1990-ben, miután msgr. Huzsvár Lászlót, a Hitélet addigi szerkesztőjét püspökké nevezték ki, egyesült az Agapé folyóirat és a Hitélet folyóirat mégpedig úgy, hogy megtartotta az Agapé folyóirat nyomdatechnikai formáját, de átvette a Hitélet nevét. Ettől kezdve a Hitélet kiadója az Agapé, a főszerkesztője pedig Harmath Károly.

1991-ben két esemény jellemző a kiadóra: az év tavaszán bejegyzést nyert Szegeden az Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., amelynek tulajdonosa három ferences intézmény, kiadói programjában viszont az újvidéki Agapé a meghatározó. Ugyanez év őszén a legújabb balkáni háborúk fellángolása végett az újvidéki Agapé különvált a zágrábi „anyaintézménytől” és bejegyzést nyert mint önálló Kft.

   Az agapé szó

• görög eredetű szó, amely elsősorban a keresztény vallási nyelvhasználatban, a tökéletes szeretet mibenlétének kifejezésére honosodott meg.
• az érdek nélküli szeretetet jelenti, egyszersmind a legtökéletesebb szeretetet, amelyet a hinduizmus bhaktinak nevez.. Az ilyen szeretet végső fokon isteni ajándék, amely már “kiáradt a szívünkbe“ (Róm 5,5). A teológia “virtus infusának“ nevezi.
• volt a neve azoknak a lakomáknak, amelyeket az őskeresztények rendeztek általában a szentmise megünneplése után, ami lényegében a misén megtapasztalt isteni szeretet megtestesülésének, továbbadásának számított a közösségben. Az Úr szeretetének lakomája az emberi szeretet lakomájával kell, hogy folytatódjék.
• katolikus, ferences lap- és könyvkiadó. Olyan vallási könyveknek a kiadója, amelyeket Ön mindig szívesen és érdeklődéssel vesz a kezébe, mert tudja, hogy éppen a szeretet erényének növekedésére talál bennük ösztönzést.