Az Úr nem aranyban és ezüstben akart születni,
hanem istállóban

Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Lukács 2,1–7

Betlehem nyolc kilométer távolságra fekszik Jeruzsálemtől délre. Az oda vezető út tágas réteket szel át, ahol komor fekete öltözékű pásztorok legeltetik kecske- és birkanyájaikat. A település 777 méter magasan a tenger színe fölött épült két halmon. Jézus születésének bazilikája az alacsonyabb, keleti halmon áll. E helyet a legrégibb időktől kezdve kiváltságos tiszteletben részesítették a keresztények. Az első szentélyt Nagy Konstantin császár és édesanyja, Ilona császárné emeltette 326-ban. A bazilikát alig kétszáz évvel a felszentelést követően lerombolták, újjáépítése és kibővítése (530 körül) Justinianus császár érdeme. A mostani padlón egy négyszögletes nyílás található, amelyben látható, milyen mélyen volt a Konstantin-féle bazilika mozaikpadlója.

Manapság a Születés bazilikája valóságos erődítménynek tűnik, jobb felől emelkedik az örmények és görögök, bal felől a ferencesek kolostora. A templom belsejébe csak kétrét görnyedve lehet bejutni, ugyanis a bazilika bejárata mindössze 1,20 méter magas. Ennek külön története van. Miután a törökök elfoglalták Betlehemet, a keresztény közösségek az „alázat ajtaját” leszűkítették, és egy részét befalazták, hogy a hitetlenek ne tudjanak rajta lovastul bemenni a templomba. A bazilika 54 méter hosszú és 26 méter széles, négy oszlopsor tagolja öt hajóra. A vörös mészkőből faragott negyven korinthusi oszlop fölött még láthatók a szenteket ábrázoló, latin és görög feliratos mozaikok maradványai.

A szentély alatt egy 12×3 méteres téglalap alaprajzú helység húzódik – a Születés barlangja. A padlót és a falakat a legfinomabb márvány borítja. A sötét barlangot 53 díszes olajlámpa világítja meg, ebből tizenkilencet a ferencesek gondozhatnak. Jézus születésének helyén ezüst csillag látható az alábbi latin felirattal: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est”, azaz „Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától”. A barlang oldalán két kis oltár áll egymással szemben: egyik a jászol oltára, ahová születése után Mária elhelyezte a kis Jézust. Szent Ilona császárné az itt talált agyagjászolt egy ezüstből készült jászollal cserélte fel. A pompás külsőségek miatt Szent Jeromos egyik homíliájában hangot is adott haragjának: „Azzal a felkiáltással, hogy tiszteljük Krisztust, eltávolítottuk az agyagból készült jászlat és egy ezüstjászolt tettünk a helyére. Az arany és az ezüst a pogányokhoz illik, aki azonban ebben a jászolban született, megvetette az aranyat és az ezüstöt… a világ Ura és Teremtője nem aranyban és ezüstben akart születni, hanem istállóban”.

A Születés barlangja egy sor más barlanggal áll összeköttetésben, ezeket szintén kápolnává alakították át (Aprószentek barlangja, Szent József kápolna, Szent Jeromos barlangja stb.). A barlangból feljövet Szent Katalin-templomához vezet az út, amelyet a Születés bazilikától csak egy fal választ el. A ferencesek által 1881-ben épített templomból közvetítik minden karácsonykor az éjféli szentmisét.

Előző | Tartalomjegyzék | Következő