A karácsonyi ünnepkör szentelményeiA legvidámabb ünnepet övező egykori sok szentelmény közül napjainkban ezek maradtak meg: Szent János napján borszentelés és vízkeresztkor víz, arany, tömjén, kréta és házszentelés. Természetes is, hogy éppen karácsony legyen a szentelmények ihletője. Hiszen az Ige megtestesülésével megszentelte az emberi természetet, a testünket és a környezetünket képező egész anyagvilágot. Most már az anyag is lehet az isteni jelenlét és kegyelem hordozója. Hogy a János napi boráldás mikor keletkezett, nem lehet pontosan megállapítani. A pogány kultuszokban mindenesetre volt italáldozat a különböző istenek tiszteletére. Ezeket keresztelhette volna meg az egyház a pogány istenségeket keresztény szentekkel helyettesítve. Miért épp Szent János apostol? A középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy hajlandó hinni Krisztusban, ha János kiürít egy mérgezett borral telt kelyhet, és az nem árt neki. A mérget először két gonosztevőn próbálták ki, akik azonnal szörnyethaltak. Szent János imádkozott, megáldotta a kelyhet, kiitta, és semmi baja sem történt. Mivel ez még nem volt elég a főpapnak, az apostol köpenye ráterítésével feltámasztotta a gonosztevőket. Erre már keresztvíz alá hajtotta fejét a főpap is a vele lévő nagy tömeggel együtt. Ennek alapján Szent Jánost kehellyel és belőle kimászó kígyóval ábrázolták. A bor az isteni szeretetett jelképezi, amelytől menekül a gonoszság. A pap is a következő szavakkal nyújtotta át a szentelt bort: „Igyátok Szent János szeretetét!” A mai szertartásban azt kérjük, hogy akik isznak a borból, mentesek legyenek minden testi-lelki ártalomtól (gondolhatunk például az alkoholizmusra is), valamint erőt és egészséget nyerjenek. A vízkereszthez kapcsolódó szentelmények a 15. század táján keletkeztek, amikor is nagy hatást tulajdonítottak nekik: a nyavalyától a fogfájásig minden betegségre jók voltak, utazáson megóvtak az eltévedéstől és a rablóktól, szúrás, ütés és méreg, sőt házösszeomlás ellen is hathatós védelemnek tekintették őket. A karácsony és vízkereszt közötti éjszakákon különösen sokat tömjéneztek a gonosz szellemek elűzésére. A házszentelés Németországban keletkezett a 16. században valószínűleg a víz és tömjénszentelés kombinálásából. A szentelt krétával ajtófélfára fölírt betűk: 20+C+M+B+03 eredetileg nem a Háromkirályok nevét fedik, hanem egy áldás szavait: Christus mansionem benedicat (Krisztus áldja meg a hajlékot). Mindezek a szentelések az egész látható természetet jelképezik, mert a három ajándék az öntudatlan teremtményeket képviseli, a ház pedig a családot és így az értelmes teremtményeket. A házszentelés által minden hajlék a kis Jézus otthona lehet, csak kövessük is a Szent Család példáját az egész év folyamán. |